Kanien’kéha Tekawennaténion
| Onenia’késhon ktiewétha ne kaniá:tara |
| Atsak’tón:tie ne tsi kaniataratá:tie ne St. Lawrence, tkanónhsote ne Maison Nivard-De Saint-Dizier, iontkathó:tha tánon ohstien’shón:’a tsi ronno’kwátstha, wahón:nise tsi náhe rontientáhkhwahkwe ne Onkwehón:we 5,500 niiohserá:ke tsi náhe. Iókwats ki iohséntsheronte tsi náhe rati’terontáhkwe ne Onkwehón:we, wahónnehre ki’ ne iontkathótha ashakotina’tónhase ne Onkwehón:we rotirahstá:nion kí Verdun nonkwá:ti. |
| Kí shakotina’tón:ni tehonaterihwaiés:ton ne Quai 5160 – Maison de la culture de Verdun tánon ne ratsnié:nons tánon ne iontkathótha roió’te ra’nikón:rare ne karahstá:nion Mike Patten. |
| Dana Claxton Dana Claxton iakoráhston teiotenonhianíhton tsi niióhskats waaró:ron tsi karáhston Onkwehón:we konnón:kwe ionátston tánon ne aotihwá:tsire. Kí: konnón:kwe tsi kontiia’tarón:nion teionatatá:wi ne’ thénon, tóka’ ni’ onónha iotíhson. Tsi karáhston ionatstaro’kwaniá:khon ne ne’ sahró:ris tsi niiotirihò:ten. Ne ki’ aorí:wa ktiiotahsá:tere tsi kontiiá:tare. Ne aonawenshón:’a enhsatkátho tsi ní:ioht tsi iotiió’te iakona’tón:ni taontonkta’te tsi nihatiiérhakwe ne kenh nonkwá:ti róti ronatenaiéston thénon ne Onkwehón:we tánon tsi nahò:ten rotíhson tsi ní:ioht tóka’ ónen nen’ né:’e aiotohétston. Dana Claxton kwah waonten’nikón:raren tsi ní:ioht tsi waakón:ni ne Onkwehón:we konnón:kwe kontiia’tarón:nion tsi onón:ha aoná:wen tánon kontihá:wi ne tsi nihotirihò:ten tánon tsi tekontí:neren. |
| Ne Dana Claxton ohontsakwé:kon nitiéntha tsi ronwatina’tón:ni tsi ieráhstha. Iakoio’tens ne tkaráhstha, video, ahonwatiiá:taren, énska tóka’ ni’ tóhka tsi nón:we tká:ra’s video ahonnón:ni tánon ne onkwehshón:’a ahonteró:roke. Ohontsakwé:kon shakotina’tón:ni tsi naho’ténshon iakoio’tén:en Museum of Modern Art (NYC), Metropolitan Museum of Art (NYC), Walker Art Centre (Minneapolis, MN), Eitelijorg Museum of American Indians and Western Art, Indianapolis (IN) tánon ne Museum of Contemporary Art (Sydney, AU). Dana Claxton ronwanatia’tará:ni ne Wood Mountain Lakota First Nations ne southwestern Saskatchewan tánon Vancouver, Canada tiená:kere. |
| Lisa Myers Kokwitè:ne shikahá:wi ne 2013, Kanátso (Ottawa) ítke’skwe shahatihnhotón:ko ne Sakahan, ohontsakwé:kon washakotina’tónhase ne Onkwehón:we rotiráhston tánon ne oiáshon nahò:ten rotiio’tén:en. Í:non se’s teniatiate’khahahkwá:na, ne Suzanne Marrissette ionkenitharáhkwen tsi nahò:ten ionkwáio’te. Ta’késhon niaákene tsi niió:re ne Victoria Island, tsi nónwe tie’terontáhkwe ne Chief Theresa Spence sénha ohén:ton ne tho shiiohseráte, shiierihwá:ia’ks tsi niiohtonhá:tie, tsi kanónhsote ne kakorahserá:kon thok í:si’ naoháhati. Ne Victoria Island énska ne tóhka nikawehnó:ton ne tsi kanientaratá:tie ne Ottawa River, ne Anishinaabemowin Asinabka ratina’tónhkhwa. Ne wenhniserá:te tewakatáhsawen ne ohné:kanos aovideo’s ne tsi kawé:note. Ne video karáhston ne Ottawa kaniataratátie tsi teiohkwatasé:ton ne kanónhsote kakorahserá:kon énhsehre ne ohné:kanos ienwahné:kwane ne kanónhsote. Ne wakenhnhá:te ia’katahsón:teren wa’kerahstá:nion tsi kaniataraténion ne Great Lakes. Tsi ní:ioht tsi karahstá:nion enséhre ononwakónshon tesatstikawhenhá:tie ientsisakétohte enhsatkátho ne kanonhsó:ton nia’tékon ronnón:nis, ronatkoráhston, thotiniarotáhrhon, ronnónhnhe nia’tewenhniserá:ke, iahonatahsonterátie ahonnónhnheke, tekaweratáses tánon ionontakwarontóntie iohwaé’stha ne átsakta. |
| Anishnaabe naeia’tó:ten ne Lisa Myers Beausoleil First Nation nitiakawé:non, Port Severn Ontario tiená:kere. Iakohiatonhserá:ien ne Masters of Fine Arts in Criticism and Conservation from OCAD University. Tehatiié:nas tsi ronwatirihonnién:ni ne Faculty of Environmental Studies ne York University Toronto. |
| Nico Williams Ne kaio’ténhsera naabibii’ige | Tracings ia’tekaiéston thénon e’tho ní:ioht tsi enhsatkátho ne Great Lakes (e’tho nitiawé:non ne St Lawrence River) tetkaríhshion tánon skakwatákwen tsi ní:ioht ne tekatsi’nehtará:ron, Lake Superior ahsén:non ionniá:ton. Waháttoke ne raráhstha tóka’ ni’ thénon roió’te ki wísk ní:kon Great Lakes tho nón:we rontohetstháhkwe ne thénon tahontá:ton. Tsi ní:ioht tsi rotihsaáhnhon raoti’nikonhrá:ke tsi ronatkáthon. Ne Williams ne rénton tsi ní:ioht tsi tehotiierón:nion ne Onkwehón:we nahò:ten rotihsaáhnhon ne kanakerahseraké:ron ne tsi kaniataraté:nion, tsi ní:ioht tsi tehotitsi’nehtará:ron tánon ronata’theronniá:nion. Thénon enhonnón:ni iah kénneka tha’tekatsihkwarón:te tóka’ ni’ taontenhniaskarí:ke. Ahserí:ie, otsi’néhtara ratstha ne William ashakona’tónhase tsi ka’shátste ne kanakeráhsera. |
| Nico Williams (b. 1989) Anishinaabe nahaia’tó:ten Aamjiwnaang First Nation ónwa nikahá:wis Tiohtià:ke | Mooni-yang | Montreal rá:nakere. Tóhka nihó:ien ne kahrewáhton tsi nihoié:ren, iotkáte skátne ne akó:ren, né:ne nia’tewahsóhkwake tekatsi’nehtará:ron. Tehaiestá:nions nia’tewahsóhkwake, wentó:re ahshién:tere’ne tsi ní:ioht tsi karáhston, ne kaio’ténhsera kasaáhs aonthró:ri nahò:ten ronaterién:tare ne Onkwehón:we tsi niiawén:seron ashakotina’tónhase tsi niiohtonhátie ne ónwa nikahá:wi’s ne tsi kanatowá:nens tánon ne aktóntie kanakerahseraké:ron. Nahé:’a ne Nico washakona’tónhase ne raoio’ténhsera ne Musée d’art contemporain de Montreal tóhka niháti skátne. Wahatsnié:non ni’ ó:ni tánon iashakona’tónhase kanakeráhsera aoio’ténhsera ne PHI Foundation nónwe. |
Maison Nivard-De Saint-Dizier 